Ez egy régebbi-akkor félkész, mostmár befejezett-bejegyzés, amit most publikálok.

Kishülyének megy a hasa. Ez két dologból következik:
1) Mindenféle szirszart felnyal a földről.
2) Mindenféle szirszar van a  földön. Innen lehet tudni, hogy nemrég az erősen szemetes Luppa-tavon jártunk.


Ami nyár elején még kutyaparadicsomnak volt nevezhető, ma már erősen felejtős kutyaúsztatás szempontjából, főleg ha drága ebünk még csak tanulja a talált élelem nem fölevését. Mi egy haverkutyával és annak egy végtelenül szimpatikus gazdájával mentünk Luppázni, mondván, hogy a srácok majd jól ellesznek, úsznak meg játszanak egy nagyot. Mokka úszott is nagyokat, de talán a társaság miatt, eléggé visszahúzódó volt, már-már azt hittem, hogy beteg, és rohannom kell a dokihoz. Azután feloldódott, és harcoltak egy sort a kis németjuhásszal. Tényleg harcoltak, kezdett elfajulni a  dolog ( a kis nj elég domináns, Mokka meg csak szimplán nem hagyja magát), végül egy jól irányzott strandfocilabdával elejét vettük a további acsargásnak.

Mokka rendesen kihasználta, hogy nem tudtam rá minden pillanatban odafigyelni, és jó pár dolgot felszedett a földről, hence másnap szagolhattam ennek a  termését. Tegnap meg ma is kapott rá főtt rizst, hátha megfogja kicsit a laza székletet.
Szóval Luppáztunk egyet tegnapelőtt, sőt tegnap is. Tegnap meg egy fotózás evett oda minket, amire az egyik ismerősömet kértem meg. (A fotózás termése a mellékelt képek.) Szerettem volna Mokkáról jó sok profi fotót, amíg még viszonylag kicsi. Dérről nagyon kevés kölyökfotó maradt fenn, és bánnám, ha ugyanez lenne Mokkával. Meg szeretném örökíteni őt, amíg még pici és hülye. Három különböző helyszínen is kattintgattunk, lett pár nagyon jó fotó, alig várom, hogy jövő héten hozzájussak. (Nyilván ez azóta megtörtént.)
Nem a Luppa volt az egyetlen helyszín, ahova az elmúlt időben eljutottunk, voltunk Balatonon is, pontosabban Balatonfüreden, ahol megismerkedhetett közelebbről a nagyszülőkkel, akiket elsőre megszeretett. Nem is volt vele baj a nyaralóban, egyetlen bepisiléstől eltekintve, ami azért nem teljesen az ő hibája volt. Fürdött Tihanysajkodnál velünk együtt a Balatonban, bár a fürdés nagy részét valamelyikőnk karjában töltötte, mert az úszást még nem bírja olyan sokáig:) Sajnos erről kép nem készült.
Voltunk többször oviban is, és kétszer a Városligetben. A Városligetben "befürdött" a fürdéssel, mert rossz helyen ugrott be a tóba, és csak segítséggel tudott kikászálódni. Egyszer "csak úgy" mentünk el, egyszer pedig célzottan, hogy egy aussie tulajjal találkozzak, aki terápiázik is a kutyájával.

Nem titkolt célom elkezdeni a terápiázást Mokkával, főleg, hogy egy abszolút nyugibaba, és nagyon szociábilis. Jelentkeztem is egy kutyás terapeuta továbbképzésre, illetve a temperamentum próbát majd egy éves kora után csináltatjuk meg a kutyának,  amikor már kissé lehiggadt és túl van egy-két dolgon (pl. ivartalanítás és alapfokú engedelmességi tanfolyam). Nagyon jól sikerült találkozó volt, szimpatikus emberekkel, örültem, hogy sok idő után megint látok egy aussie-t. Összehasonlítva látszott, hogy Mokka se fog már sokat nőni, se hosszban, se magasságban, és egy-két beszélgetés igazolta, amit eddig az aussiek-ról gondoltam és tudtam.
Valóban nem értik őt sokszor a fajtársaik, nehezen talál játszópartnert, és durván játszik.
Ennek ellenére sem most, sem a közelmúltban nem volt gondunk más kutyákkal. Hiába emelgeti már a lábát a 7 hónapos csöppségem, és szagolgatja a szukákat, továbbra is szubmisszív és békés. (Ez nem azt jelenti, hogy nem védi meg magát, ha támadják!)

 Ezenkívül nagyon szépen reagál a behívásokra, a sétálások nagy részét a patakparton póráz nélkül oldjuk meg, csak más (pórázos) kutyáknál fogom meg. Viszonylag más kutyákról is jól lehívható, a kajákat a patakparton már nem szedi föl, de látom rajta, hogy ezt még nagyon kell gyakorolni. Összeségében nagyon elégedett vagyok azzal, ahol most tartunk, szerintem eddig minden jól megy.
Jelentkeztem is már a Népszigeti Kutyasuliba alapfokúra. Főként azért, mert féltem, hogy esetleg az Alfa nem jön be nekünk, és akkor már késő sulit váltani, így a tutira mentem. Nem mondom, hogy valaha is meg fog győzni száz százalékosan az a hozzáállás, amit a tükör sulisok képviselnek (csak a tükörmódszer stb.), de mivel egy hét hetes kurzusról van szó, nem csinálok nagy ügyet belőle, főleg ha Mokkánál beválnak a módszereik.
(Ez ma már nem érvényes, időpontütközés miatt végül az Alfához jelentkeztünk. Illetve azóta volt egy Népszigetis kalandunk, amit még bővebben kifejtek később.)